Hogyan olvass iránytűt? Az iránytű használatának alapjai

Az iránytű egy olyan eszköz, amely a GPS és a Google Maps korában lassan a múlté válik. Érdemes azonban megtanulnunk a használatát, mert a navigációval ellentétben nem fog cserbenhagyni túrázás vagy futás közbeni tájékozódás során. Útmutatónk választ ad arra a kérdésre: hogyan kell iránytűt olvasni, de nem csak erre. Megtudhatod azt is, hogy hogyan épül fel az iránytű, hogyan működik, és miben különbözik a tájolótól.

Mi az az iránytű és mire használják? 

Az iránytű egy egyszerű navigációs eszköz, amely egy olyan mágnestűvel van ellátva, amely a mágneses pólus (észak-dél) irányába mutat, és ezáltal lehetővé teszi a világ másik oldalának meghatározását. Elsősorban a térképen való tájékozódásra (a terepviszonyokhoz képest való helyes tájékozódásra), a célállomás eléréséhez szükséges mozgásirány meghatározására, illetve útkeresésre szolgál, ha eltévedünk, vagy ha kiderül, hogy a navigációs rendszer által kijelölt útvonalat benőtte a fű. A túratérképpel együtt segít például egy csúcs, folyó stb. beazonosításában. Az iránytű alkalmas hegyi túrázáshoz, tájékozódáshoz, kerékpározáshoz és túlélő túrákhoz egyaránt. A kis készüléknek van egy nagy előnye a navigációs eszközökkel és a telefonokban lévő térképekkel szemben – nincs akkumulátora, amely lemerülhet, és mindig van hatótávolsága.

Az iránytű típusai 

A már említett mágneses iránytűn kívül más típusú iránytűk is elérhetők a piacon:

• földmérési – a vízszintes szögek pontos meghatározására használatos a terepen való földmérési munkák (főként topográfiai fényképezés) során. A mágneses tűn kívül látószöggel és vízmértékkel is rendelkezik a felületén, valamint egy földmérési állványhoz való tartóval.

• geológiai – olyan eszköz, amely segít például a terepen lévő vízszintes, függőleges vagy dőlésszögek megmérésében, amivel a geológusok a földtani rétegek lefolyását és süllyedését megmérhetik. Mágneses iránytűből, vízmértékkészletből, kliométerből és klinométerből áll.

• napiránytű – a világ irányainak meghatározását teszi lehetővé a napkorongnak az égbolton egy adott napszakban elfoglalt helyzete alapján. Előnye, hogy ellenáll a mágneses anomáliáknak, illetve a pólusok közelében képes irányok meghatározására. Éjszaka vagy erős felhőzés esetén nem hasznos.
• elektromechanikus – vagy girokompasz, ahogy a neve is mutatja, egy giroszkóppal felszerelt műszer. Főleg hajókon használatos. Lehetővé teszi a földrajzi észak meghatározását. A nagy sebességgel forgó giroszkóp tengelyének térben rögzített helyzetén alapuló elven alapul.

Mi a különbség az iránytű és a tájoló között? 

Egyesek szerint az „iránytű” és a „tájoló” ugyanaz az eszköz, ami téves felfogás. Igen, a tájoló mágnestűvel van ellátva, de az azimut (az észak és a kiválasztott pont/tárgy iránya közötti vízszintes szög az óramutató járásával megegyező irányban mérve) meghatározására szolgáló célzóeszközökkel – egy tekerővel, egy fogaskerékkel és egy tükörrel – is rendelkezik. Ezen kívül rendelkezik egy forgatható gyűrűvel, fokban történő beosztással (ún. limbusszal), egy vonalzóval (cm-ben megadott méréshez), foszforeszkáló jelöléssel és egy tűzárral (pl. egy lehajtható fedéllel).

Az iránytű felépítése

A klasszikus iránytű tokja egy lapos hengerre hasonlít (műanyagból vagy fémötvözetből, pl. alumíniumból készül), amelynek belsejében egy mágnestű (egy lapos, könnyű és keskeny mágnes) található, amely egy pengére van felfüggesztve (ez lehetővé teszi, hogy forogjon), valamint egy irányjelzésekkel és egy beosztási skálával ellátott számlappal. A lezárt belső teret folyadékkal (alkohollal vagy demineralizált vízzel) töltsük fel, hogy a tűt stabilizáljuk és megakadályozzuk, hogy megremegjen. Az iránytűhenger egy úgynevezett vonalzóval (milliméteres/inch skála), nagyítóval (lehetővé teszi a kis térképjelzések leolvasását) és egy, a szokásos térképskálákat tartalmazó skálával (lehetővé teszi a távolságok hatékony lemérését) ellátott tányérra helyezhető. Az iránytábla a világ irányjelzéseit tartalmazza: a legfőbbek (N – észak, S – dél, E – kelet és W – nyugat) és a kombináltak (NW – északnyugat, NE – északkelet, SW – délnyugat és SE – délkelet).

Hogyan működik az iránytű? 

Az iránytű úgy működik, hogy a tű a Föld mágneses mezejével kölcsönhatásba lép, így függetlenül attól, hogy hol vagyunk, vagy milyen napszak van, a tű a mágneses pólusok közé igazodik, és megmutatja, hogy hol van észak és dél. A modern készülékek keletet és nyugatot is mutatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a Föld mágneses pólusai (azok a helyek, ahol a mágneses mező vonala merőlegesen áll a Föld felszínéhez képest), amelyekre az iránytű mutat, nem azonosak a földrajzi pólusokkal (az Északi-sark a Jeges-tengeren és a Déli-sark az Antarktiszon). Más szóval, nem esnek egybe, mivel a mágneses pólusok periodikusan változtatják a helyzetüket. Ez a mágneses elhajlás, azaz a földrajzi és a mágneses észak közötti szög miatt van. Lengyelországban ez a különbség nagyon kicsi, ezért nincs jelentősége az iránytű pontosságának meghatározásában, de pl. Új-Zélandon az elhajlás értékét a tű kijelzésénél figyelembe kell venni.

Az iránytű helyes működését többek között a következők zavarhatják meg:

• fémtárgyak (pl. vas vagy acél) vagy a föld alatt lévő fémlerakódások;

• elektromos eszközök;

• mágnesek;
• nagyfeszültségű kábelek.

Hogyan olvasd az iránytűt? 

Az iránytű helyes leolvasásához ismernünk kell a rajta használt jelöléseket (pl. a piros nyilat), valamint azt, hogy mi a térképi tájolás, és hogyan határozzuk meg az azimutot.

Jelölések

A mágneses tűn lévő piros nyíl az északot jelzi, a világ 8 vagy 16 irányát jelölő csillag alakú ábra pedig az úgynevezett szélrózsa (a szél irányát jelzi).

A térkép tájolása és az azimut meghatározása

A térkép tájolása nem más, mint a térkép oly módon történő kiterítése, hogy az megfeleljen a tényleges földrajzi irányoknak, és a felső szegélye észak felé mutasson. Fektesd ki a térképet egy sík felületre, és határozd meg, hogy hol vagy jelenleg. Helyezd az iránytűt a térképre úgy, hogy a középpontja pontosan megfeleljen a helyzetednek. Az iránytábla és az irányvonalak észak felé mutassanak. Tartsd a készüléket egy helyben, és egyidejűleg forgasd a térképet, amíg annak északi és szélességi irányvonala (észak-déli hosszúsági vonalak) az iránytű északi irányával egy vonalba nem kerül. Most az azimut meghatározása következik. Igazítsd az iránytű oldalát úgy, hogy az összekösse azt a pontot, ahol éppen tartózkodsz, azzal a ponttal, amely felé tartasz. Ezután forgasd el a készülék gyűrűjét úgy, hogy annak vonalai egybeessenek a térképen lévő észak-déli vonalakkal. Helyezkedj el a nyíl által jelzett irányba, és az iránytűt függőlegesen a földhöz tartva indulj el a célállomás felé, és rendszeresen ellenőrizd az útvonal helyességét a meghatározott azimut szerint.

Milyen egy jó iránytű, avagy mire érdemes odafigyelni vásárláskor?

Az iránytű megvásárlását befolyásolja a cél, vagyis az, hogy milyen tevékenységekre fogjuk használni (kiránduláshoz, futáshoz, tájékozódáshoz stb.), és hogy milyen pontos mérésre van szükségünk. Ha hosszú távú hegyi kirándulásra készülsz, például Észak-Amerikában, akkor érdemes elhajlással rendelkező iránytűt választani. A különböző sportokhoz remek választás egy gyors tűbeállítással rendelkező modell, amelynek ráadásul szélesnek kell lennie, hogy a tevékenység megszakítása nélkül ellenőrizni tudd a leolvasott értékeket. Futás közbeni tájékozódáshoz például jó megoldás a készülék hüvelykujjhoz való rögzítésének lehetősége. Hegyvidéki túrázáskor hasznos lehet egy nyaklánc vagy kulcstartó, amely lehetővé teszi a készülék nyakba akasztását vagy a hátizsákhoz való hozzácsatolását. Mágneses iránytű vásárlásakor figyelj a kiegészítő funkciókra, például a beépített nagyítóra (megkönnyíti a térkép leolvasását) vagy a népszerű skálával ellátott részekre (amelyek lehetővé teszik az egyes pontok közötti távolság ellenőrzését). A folyadékkal való feltöltés is fontos. Az alkohol a legjobb – sűrűsége kisebb, mint a vízé, így kisebb ellenállást fejt ki, miközben a tű forgó mozgást végez, így pontosabbá válik a leolvasás. Fontos a tok tartóssága – ellenállónak kell lennie a mechanikai sérülésekkel szemben. A digitális iránytű, amely egy műholdról kapott adatok alapján működik, szintén jó választás.

Az iránytűnek állandó tartozéknak kell lennie a hegymászó, kerékpáros, futó, természetjáró vagy túlélő felszerelésében, az általad használt navigációs felszereléstől, az okostelefonodon megjelenített térkép pontosságától és az útvonal hosszától függetlenül. Ez a kis felszerelés, valamint egy túratérkép (lehetőleg laminált, hogy az eső vagy a nedvesség ne tegye tönkre) döntő fontosságú lehet, ha eltéveszd az úton, és az elektronikus eszközöd elromlik vagy elveszíti a hatótávolságát.